Szerző: admin | Már 22, 2020 | Bodyhiit életmód
Mélyreható társadalmi változásokat hozhat a koronavírus járvány szerte a világon. “A modern technológia ma már lehetővé teszi, hogy az emberiség történetében először, mindenkit állandóan megfigyelés alatt tartsanak.” Globális szolidaritás és információcsere, avagy bezárkózás? Rendőrállam vagy állampolgári szabadság? A világ jövőjéről fejti ki véleményét Yuval Noah Harari izraeli történész, filozófus, Vipassana tanító a koronavírus járvány kapcsán.
„Ez a vihar is elmúlik majd. De a döntések, amelyeket meghozunk, évekig formálhatják az életünket” – kezdi publicisztikáját a Financial Times hasábjain – Yuval Noah Harari izraeli történész, a Sapiens és Homo Deus, valamint a 21 lecke a 21. századra című, magyarul is megjelent, sikerkönyvek szerzője.
„Amikor lehetőségek közül választunk, nem csak azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy miként győzzük le a közvetlen fenyegetést, hanem azt is, hogy milyen világban fogunk élni, amikor elmúlik a vihar. Mert igen, a vihar el fog múlni, legtöbbünk még életben is lesz – de egy másik világban fogunk ébredni.”
Harari úgy látja, a vészhelyzetek természetükből fakadóan felgyorsítják a történelmi folyamatokat. „Olyan döntéseket, amelyeket békeidőben évekig fontolgatnánk, órák alatt meghozunk. Kiforratlan és akár veszélyes technológiákat is szolgálatba állítunk, mert a semmittevés még nagyobb kockázattal jár. Egész országok szolgálnak kísérleti nyúlként nagy léptékű társadalmi kísérletekhez” – fogalmaz Harari. Szerinte a kormányok, vállalkozások és az oktatás békeidőben soha nem engedné, hogy azzal kísérletezzünk, hogy mi történik, ha mindenki otthonról dolgozik, vagy ha egész iskolák és egyetemek költöznek a világhálóra.
A történész rámutat arra, hogy a krízis idejében két különösen fontos döntés előtt állunk: egyrészt
- döntenünk kell a totalitárius rendőrállam vagy az állampolgári hatalom kiterjesztése között,
- másrészt választanunk kell a nacionalista elszigetelődés, és a globális szolidaritás között
„Napjaink modern technológiája lehetővé teszi, hogy az emberi történelemben először, mindenkit, állandóan megfigyelés alatt tartsunk. Ötven éve a KGB nem tudott 24 órán át követni 240 millió szovjet állampolgárt, és arra sem volt lehetősége, hogy hatékonyan feldolgozzon minden megszerzett információt” – fejti ki Harari, majd megjegyzi: „A kormányok ma viszont bízhatnak a mindenhol jelenlévő szenzorokban meg a hatalmas algoritmusokban a hús-vér spiclik helyett”.
A szerző Kínát hozza erre példaként: a polgárok okostelefonjainak felügyeletével, a több százmillió arcfelismerő kamera segítségével és a rendszeres testhőmérséklet-bejelentés kötelezővé tételével a kínai hatóságok nem csak gyorsan felismerhették a koronavírus hordozóit, de követhették mozgásukat és kapcsolataikat is. Olyan alkalmazások is születtek, amelyek figyelmeztetik az embereket fertőzött polgártársaik közelségére, de Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bevetett terrorizmusellenes megfigyelési technológiát a koronavírusos betegek követésére – amikor pedig a döntését elkaszálta az illetékes parlamenti albizottság, „vészhelyzeti rendelettel” mégiscsak keresztülvitte azt.
„Ha nem vigyázunk, a járvány fontos vízválasztó lehet az emberek megfigyelésében és követésében, nem is csak azért, mert mindennapossá teheti a tömeges megfigyelési eszközök használatát az ilyesmiket eddig elutasító országokban, hanem azért is, mert drámai váltást jelenthet ’bőr feletti’ helyett ’bőr alatti’ megfigyelőeszközökre” – figyelmeztet Harari. „Eddig, ha az ujjad az okostelefonod képernyőjéhez ért és egy linkre kattintott, a kormány arra volt kíváncsi, pontosan mire is klikkelt az ujjad. A koronavírussal azonban az érdeklődés tárgya megváltozik. A kormányt most az ujjad hőmérséklete és a bőröd alatti vérnyomás érdekli.”
Egy ilyen rendszer hátránya Harari szerint az, hogy legitimálna egy rémisztő új megfigyelési rendszert.
„Ha például tudod, hogy egy Fox News-linkre kattintottam, nem pedig egy CNN-linkre, az mondhat neked valamit a politikai nézeteimről és esetleg a személyiségemről is. Ha viszont ellenőrizni tudod, hogy mi történik a testhőmérsékletemmel, a vérnyomásommal és a szívverésemmel, amíg nézem a videót, megtudhatod, mitől nevetek, mitől sírok és mitől leszek nagyon-nagyon mérges.”
A történész kiemeli, „kulcsfontosságú észben tartani, hogy a harag, az öröm, az unalom és a szeretet ugyanolyan biológiai jelenségek, mint a láz és a köhögés. Ugyanaz a technológia, ami felismeri a köhögést, felismerheti a röhögést is. Ha a cégek és a kormányok tömegesen kezdik el gyűjtögetni a biometrikus adatainkat, sokkal jobban megismerhetnek minket, mint amennyire mi ismerjük magunkat, és nem csak előre láthatják az érzéseinket, de manipulálhatják is azokat, eladva nekünk akármit, amit csak akarnak – legyen az termék vagy politikus”.
Harari Észak-Koreával illusztrálja gondolatmenetét: képzeld el Észak-Koreát 2030-ban, amikor minden állampolgárnak biometrikus karkötőt kell hordania a nap 24 órájában.
„Ha a Nagy Vezér egy beszédét hallgatod, és a karkötő a harag jeleit tapasztalja, véged.”
Azt az érvet pedig, miszerint a vészhelyzetekben bevezetett ideiglenes megoldások a vészhelyzet elmúltával úgyis megszűnnek létezni, Harari nem fogadja el. Arra figyelmeztet: „Az ideiglenes megoldásoknak csúnya szokásuk, hogy túlélik a vészhelyzeteket, főleg, mivel a láthatáron mindig felbukkan egy-egy újabb vészhelyzet.” Saját hazája, Izrael például az 1948-as függetlenségi háború miatt bevezetett vészhelyzetet azóta sem oldotta fel, ahogy a rendkívüli intézkedések (sajtócenzúra, földkisajátítás, és így tovább) zömét sem, kivéve a 2011-ben megszüntetett rendkívüli pudingfőzési irányelveket.
Harari úgy látja, a privát szféra és az egészség közötti választási kényszer hamis dilemma, mindkettőt lehet és kell is élveznünk egyszerre. A koronavírus ellen a leghatékonyabban védekező országok között említi Dél-Koreát, amely szerinte „széleskörű tesztelésre, őszinte sajtómunkára és a jól informált lakosság együttműködési hajlandóságára” épített a küzdelem során. Hozzáteszi: „ha az embereknek elmondják a tudományos tényeket, és ha az emberek bíznak a közhivatalokban, hogy ezeket a tényeket elmondják majd nekik, az állampolgárok képesek a jót cselekedni anélkül is, hogy a Nagy Testvér ott kukucskálna a válluk mögül. Egy motivált és jól informált lakosság általában sokkal erősebb és hatékonyabb, mint egy ellenőrzött, közömbös lakosság.”
Erre bizonyítéknak látja a szappanos kézmosás elterjedését a 19. század óta, amikor az orvosok és a nővérek se mostak kezet a műtétek között. Ma emberek milliárdjai mosnak kezet naponta – fogalmaz Harari.
Az állampolgárok együttműködéséhez azonban a szerző szerint bizalomra van szükség a tudomány, a közintézmények és a média iránt, amit felelőtlen politikusok az elmúlt években szándékosan romboltak. Harari azonban úgy látja, a rendkívüli időkben a bizalom újjáépítésének hosszú folyamata is le kell, hogy rövidüljön, az új technológiákat pedig az állampolgárok önmaguk feletti hatalmának a növelésére kell felhasználni. „Ha napi 24 órában követhetném az egészségi állapotomat, nem csak azt tudhatnám meg, hogy egészségi kockázattá váltam-e más emberek számára, hanem azt is, hogy melyik szokásaim járulnak hozzá az egészségemhez”, lelkesedik Harari. Arra viszont figyelmeztet: „Ha nem tudjuk meghozni a jó döntést, elkótyavetyélhetjük a legértékesebb szabadságainkat abban a hitben, hogy csak ily módon tudjuk megvédeni az egészségünket.”
Úgy véli, „a járvány és a belőle következő gazdasági válság globális problémák”, amiket szerinte csak globális együttműködés tud hatékonyan megoldani.
Ez a gyakorlatban elsősorban a globális információcserét jelenti.
„Ez az emberek nagy előnye a vírusokkal szemben. Egy kínai és egy amerikai koronavírus nem tud tippeket adni egymásnak, hogy hogyan kell embereket megfertőzni. De Kína sok értékes leckét adhat az Egyesült Államoknak a koronavírusról
Koronavírus ellen: Immunerősítés és stresszcsökkentés
és a vele való bánásmódról.” Másrészt a kétségbeesett, állami szintű felhalmozás helyett Harari úgy látja: meg kell osztozni az egészségügyi dolgozókon, az egészségügyi eszközökön és utóbbiak előállításának feladatain. „Egy gazdag, kevés koronavírusos esettel rendelkező országnak hajlandónak kell lennie arra, hogy értékes eszközöket küldjön egy szegényebb, sok esettel küzdő országnak, bízva abban, hogy ha később ő szorulna rá, más országok is a segítségére sietnének”, javasolja Harari. Harmadrészt pedig a szerző globális megegyezést ajánl az utazásról: az országoknak együtt kell működniük abban, hogy „a létfontosságú utazók átcsuroghassanak a határokon: a tudósok, az orvosok, az újságírók, a politikusok, az üzletemberek”.
Harari viszont sajnálkozva állapítja meg, hogy a globális politika nem ebbe az irányba halad,
„kollektív bénultság kerítette hatalmába a nemzetközi közösséget”,
és „nem tűnik úgy, mintha felnőttek is lennének a szobában”. Az Egyesült Államok szerinte lemondott a vezető szerepről, amit a 2008-as gazdasági válság és a 2014-es ebolajárvány idején betöltött, szövetségeseit pedig cserbenhagyta, hiszen az EU-s állampolgárok beutazásának megtiltásakor még csak nem is értesítette előre az Uniót.
„Az emberiségnek döntést kell hoznia. A széthúzás útját követjük majd, vagy a globális szolidaritás ösvényére lépünk? Ha a széthúzást választjuk, ez nemcsak meghosszabbítja majd a krízist, hanem a jövőben valószínűleg még durvább katasztrófákhoz vezethet. Ha a globális szolidaritást választjuk, az győzelem lesz nemcsak a koronavírus, de minden jövendőbeli járvány és válság felett, amelyek csak megtámadhatják a 21. században az emberiséget” – zárja sorait Harari.
Forrás: Yuval Noah Harari Facebook, Financial Times, mandiner.hu
Tiszta levegőt! Légtisztítás otthon, természetesen
Jöjjön a boldogság! – mikro-flow technikák gyakorlati alkalmazása
Hatásos stresszcsökkentés – csak egy dolog kell hozzá, és az mindig nálad van
Napi 4 perc alatt fitten és jó formában: TABATA
Szerző: admin | Már 20, 2020 | Bodyhiit életmód
A koronavírus pár hét alatt térdre kényszerítette a világot. Jelenleg a világ több, mint 30 laboratóriumában folynak megfeszített kutatások a vírus elleni vakcina és a gyógymód kifejlesztésére. A legoptimistább becslések is több hónapra teszik, míg a gyógyszer e polcokra kerül. Kérdés, hogy addig is mit tehetünk, hogy védjük magunkat és szeretteinket. A sok lehetőség közül az egyik legfontosabb, amit tehetünk, hogy immunrendszerünket feltúrbózzuk, jelentősen növelve az ellenálló képességünket, illetve csökkentjük a ránk kényszerített új életvitelből és az túlzott aggódásból eredő megnövekedett stressz negatív hatásait.
7 Immunerősítő és stresszcsökkentő módszer
1. Stresszcsökkentés
Az ismeretlentől való félelem, a folyamatos aggódás magunkért és másokért és az ebből adódó folyamatos stressz, rendkívüli módon megterheli az immunrendszerünket.
Szervezetünk stressz hatására az ősi fuss vagy menekülj válasszal reagál a kialakult helyzetre és elindítja a stresszhormonok termelését. Amikor annak idején a szavannán elénk ugrott egy tigris, a másodperc töredéke alatt reagáltunk a kialakult helyzetre: pillanatok alatt elfutottunk vagy támadtunk, ha erre módunk volt. A megnövekedett stresszhormon szint akkor erőt és energiát adott, maximumra turbózva koncentrációs képességünket. A veszély elmúltával viszont pár perc alatt minden visszaállt a megszokott üzemmódba.
Ha viszont a helyzet állandósul, a stresszhormonok – mint a kortizol és az adrenalin – folyamatosan termelődnek, méregként hatva szervezetünkre. A huzamosabb ideig tartó magas kortizol szint nagy rombolást végez a testünkben, elindítva egy lavinát, mely megbontja a belső egyensúlyt. Az immunrendszerünk például normál esetben a legtöbb rákos sejtet elpusztítja, ha viszont folyamatosan aggódunk és félünk, újra és újra lejátszuk a negatív élményeket és előrevetítjük a félelmetes jövőt, akkor megerősítjük a stresszt előidéző mérgező gondolatokat. Ilyenkor pedig képtelenek vagyunk fékezni, folyamatosan nyomjuk a gázt, és száguldunk tovább.
Bekerülünk egy ördögi körbe, amiből csak akkor van kiút, ha felismerjük: ez így nem mehet tovább! Le kell vennem a gázról a lábam és megtalálnom a féket. Ebben segítenek a különböző relaxációs módszerek, a meditáció, a légzőgyakorlatok és a tudatos jelenlét. Írásunkban az egyik legegyszerűbb, de igen hatékony módszert mutatjuk be, a progresszív relaxációt.
Progresszív relaxáció a stresszoldásra – napi 3 x 5 perc
A progresszív relaxációt dr. Edmund Jacobson, amerikai orvos fejlesztette ki. Számos kutatás bizonyítja, hogy ez a stresszoldás egyik leghatékonyabb relaxációs módszere. Lényege, hogy figyelmünket végigvezetjük testünk különböző részein, előbb megfeszítve az adott testrészt, majd ellazítva azt.
Érdemes napi három alkalommal elvégezni a gyakorlatsort, legalább 5-8 percen át, de ha időnk engedi, akár negyed óra is lehet.
A progresszív relaxáció lépései
- Üljünk le egy kényelmes székre, vagy feküdjünk hanyatt, szem lazán csukva. Koncentráljunk a légzésünkre. Vegyünk néhány tudatos levegőt, lassítsuk a légzést, amennyire tudjuk. „ Most ellazulok!”.
- Most szorítsd ökölbe mindkét kezed. Tartsd így, szorosan néhány (5-6) másodpercig, majd lassan engedd el a feszültséget és figyeld, ahogy ellazulnak az izmok.
- Ezután terjesszük ki figyelmünket mindkét karunkra, egészen a vállunkig, és feszítsük meg azokat. Majd fokozatosan lazítsunk, engedjünk el minden feszültséget a karjainkból.
- Ezután összpontosítsunk a fejünkre, a homlokunkra és az arcunkra. Feszítsük meg, amennyire lehet, majd lassan engedjünk el minden feszültséget és lazítsuk el a fejünk és az arcunk teljes területét.
- Ehhez hasonlóan haladjunk végig az összes testrészünkön, néhány másodpercen át megfeszítve, majd ellazítva az adott testrészünket. A sorrend nem fontos, de az egyszerűség kedvéért javasolt, hogy kövessünk egy számunkra logikus sorrendet, például haladjunk felülről lefelé.
- A folyamat végén, maradjunk néhány percig ebben a kellemes, ellazult állapotban. Engedjünk el minden feszültséget egész testünkben.
2. Fast 5 étrend – Immunerősítés és sejtfiatalítás szakaszos böjttel (intermittent fasting)
Évszázadok óta ismert a böjt gyógyító hatása. Ahhoz, hogy aktiváljuk a test tisztító mechanizmusát és erősítsük az immunrendszerünket, nem kell feltétlenül napokra, vagy hetekre megvonni magunktól az ételt. Wim Hof, aki több, mint egy évtizede nem volt beteg, a Fast 5 diétát alkalmazza, mely a szakaszos böjt egyik formája. Azért, hogy bizonyítsa kivételes ellenálló képességét, vállalta, hogy a Radboud University kutatói beoltsák egy nagyon veszélyes, endoxin nevű kórókozóval, melynek hatására egy átlagos ember 2 órán belül ágynak esik magas lázzal és influenza szerű tünetekkel. Wim Hof 2 óra alatt leküzdötte a kórokozót. Elmondása szerint ezt a Fast 5 étrend alkalmazása mellett, a hidegterápiás módszerek gyakorlásával, valamint a rendszeresen végzett légzőgyakorlatoknak köszönheti. Wim Hof egyébként alapvetően egészséges ételeket fogyaszt, de például rendszeresen ott van az asztalán a Heineken is, persze csak mértékkel.
A Fast 5 étrend feltalálóját, Dr. Bert Herringet az motiválta egy hatékony étrend keresésére, hogy nem akarta elfogadni, hogy negyven év felett ne szeressen tükörbe nézni, mert nem tetszik, amit lát. A plusz kilók, a megereszkedett has és persze a barázdák a bőrön.
Bármit ehetsz, de nem mindegy, hogy mikor
A holland légierő orvosaként sokat foglalkozott az egészség és táplálkozás közötti összefüggésekkel. Később pedig annak szentelte életét, hogy a jóléttel kapcsolatos betegségek megelőzésére találjon gyógymódot. Rájött, hogy nem az a fontos, mit eszünk, hanem, hogy milyen gyakran. Feleségével együtt nekiállt egy kísérletnek, melynek lényege, hogy 1 hónapon keresztül bármit ehettek is ihattak, amit korábban is. Egyetlen megkötés volt, hogy az összes étkezésnek egy ötórás intervallumban kellett történnie. Az eredmények minden várakozást felülmúltak. Egy hónap alatt olyan helyeken bukkantak fel az izmok, amiről ugyan elvileg tudott, hogy lehetséges, de korábban a zsírok alatt rejtőzött. Magas vérnyomása normalizálódott, ízületi gyulladása megszűnt. Megtelt energiával és bár a sport nem szerepelt a programban, 10 nappal az étrend elkezdése után úgy érezte, hogy futni szeretne. Tudta, hogy hasznos a mozgás, de a plusz kilók miatt nem volt képes rá, most viszont belülről jött a késztetés és ezt követően rendszeresen mozgott. Ugyanígy a mindent enni is átalakult magától, mert kevesebb édességet és szénhidrátot kívánt.
Fast 5 – Hogyan csináljuk?
A Fast-5 étrend valójában szakaszos étkezés egyik formája. Étkezni csak egy 5 órás időablakon belül lehetséges, így gyakorlatilag 19 órán keresztül böjtölünk. Dr. Herring szerint az öt órás étkezési ablakot bármikor betervezhetjük a nap folyamán. Számára ez 17-től 22-ig tart, de nincs semmilyen megkötés, így válaszd azt, ami számodra a legjobban megfelel.
Dr. Bert Herring teljes könyvét ingyenesen letöltheted a cikk végén.
3. Nyugodt és elegendő alvás
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás regenerál, erősíti az immunrendszert és fiatalít. A megnövekedett stressz csak rátesz egy lapáttal az amúgy sem fényes alváskultúránkra. A Sleep Foundation által készített kutatás szerint: „Elegendő alvás nélkül, testünk kevesebb citokint termel, melynek feladata, hogy harcba szálljon a szervezetünkben lévő gyulladásokkal és fertőzésekkel. Azt is kimutatták, hogy mikor nem termelődik elegendő citokin, az influenza védőoltás sem váltja ki a kívánt hatást.
Egy egész sor természetes módszer közül választhatunk, mellyel segíthetjük a nyugodtabb és mélyebb alvást.
A NASA kutatásai szerint például a szobanövényekkel jelentősen növelhetjük a hálószoba oxigénszintjét. A leghatékonyabb közülük a vitorlavirág, a szobapáfrány, vagy a hedera, de az anyósnyelv is előkelő helyen szerepel az oxigéntermelő növények toplistáján. További természetes módszerek a jobb alvásért itt.
Az alvást segítő hagyományos gyógynövények, mint a valeriána, a macskagyökér, a citromfű, vagy a komló mellett, egy rendkívül fontos aminósavra, a GABA-ra is érdemes odafigyelni. A GABA pozitívan támogatja, illetve kiegyensúlyozottabbá teszi az alvásciklust, segít a normális bioritmus beállításában és jótékony hatással van a vérnyomásra. Hozzájárul az endorfin hormontermeléshez, mely a boldogságért és a jó közérzetért felel. Csökkenti a szorongást és a stresszt. Kapható tabletta, kapszula, vagy por formájában.
4. Immunerősítő vitaminok
Az immunerősítésre magas dózisú C-vitamin fogyasztása mellett javasolt a D vitamin, valamint a cink és szelén rendszeres fogyasztása. A gyógynövények közül a kasvirág és a macskakarom a a leghatékonyabb immunerősítő.
Dr. Balaicza Erika, orvos-természetgyógyász szerint az egyik leghatékonyabb természetes immunerősítő a macskakarom, mely fokozza a fehérvérsejtek aktivitását, az ellenanyagok termelődését, az idegen sejtek és kórokozók eltávolítását, így csökkenti a vírusok, baktériumok és egyéb mikroorganizmusok elszaporodását szervezetünkben.
5. Testmozgás otthon
A testmozgás nem csak az immunrendszert erősíti, hanem különböző jótékony hormonokat is termelünk általa, jelentősen csökkentve a stressz-szintünket is. Ezért minden nap érdemes felállunk a karosszékből és legalább 20 percet mozogni. Igen, de mit tehetünk, ha nem ajánlatos elmennünk otthonról? Vannak-e olyan gyakorlatok, melyek a négy fal között is végezhetők?
Íme néhány tipp:
1. Helybenfutás vagy séta
4. Súlyemelés liszttel, sóval, ásványvizes üvegekkel
5. Terpeszugrás
6. Különböző nyújtó és jógagyakorlatok
Otthon végezhető gyakorlatsor Hódi Gabival itt.
6. Ezeket kerüljük
Cukor és cukor tartalmú élelmiszerek, olajban sült ételek, a feldolgozott húskészítmények (felvágott, virsli), tartósított élelmiszerek (konzervek) túl sok alkohol. Ezek gyulladást okoznak szervezetünkben, így az immunrendszerünk működésére is negatív hatással vannak. Bár a járvány idején, az otthoni készletezés miatt bizonyos dolgokat nehezebb kivitelezni. Ha lehetőségünk van rá, inkább fagyasztott élelmiszereket, vagy babot, lencsét fogyasszunk és a fehér liszt helyett használjunk teljes kiőrlésűt.
7. Immunerősítő táplálkozás
„Az immunrendszerünk 80 %-áért a bélrendszerünk felelős, így amikor az egészséges, képesek vagyunk sokkal hatékonyabban felvenni a harcot a különböző fertőzésekkel szemben.” – nyilatkozta Dr. Yufang Lin, az Integrált Gyógyítás Központjának (Cleveland, USA) vezető orvosa.
Alapvetően egy mediterrán jellegű diétát lenne érdemes követnünk, sok zöldséggel, olajos magvakkal, hidegen sajtolt olajokkal, kevesebb hússal és több hallal. Ha módunk van rá használjunk teljes kiőrlésű lisztet, tésztát, vagy kenyeret. Hatékonyan építhetjük a bérflóránkat a magas probiotikum tartalmú ételek fogyasztásával (savanyú káposzta, más erjesztett ételek: például: kvasz, kimcsi). A jótékony baktériumoknak pedig úgy tudunk táptalajt biztosítani, hogy magas rosttartalmú ételeket iktatunk az étrendbe, például zöldség, gyümölcs, zabkorpa, zabpehely, utifűmaghéj.
Dr. Bert Herring könyve itt tölthető le (válaszd az ingyenes letöltési lehetőséget)
Szerző: admin | jún 5, 2019 | Bodyhiit életmód
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a kukába. Ennek az őrült mennyiségnek már a negyede is elég lenne ahhoz, hogy a világ csaknem egymilliárd éhezője rendszeresen táplálékhoz jusson. A pazarlás a pénztárcánknak is fáj, hiszen háztartásonként hozzávetőlegesen nyolcvanezer forintot takaríthatnánk meg évente. Nem is beszélve az a pazarlás okozta ökológiai lábnyomról. 1 kg marhahús előállításakor például 13000 liter víz kerül felhasználásra és annyi széndioxid jut a levegőbe, mint egy 100 km-es autóútnál.
Az alábbiakban bemutatunk néhány praktikus ötletet, illetve egy készülőben lévő magyar alkalmazást, a Fripa-t, ami nagy segítségünkre lehet abban, hogy jelentős mértékben csökkentsük a kidobott élelmiszerek mennyiségét.
Így kerülhet kevesebb a kukába
- Tudatos vásárlás: készíts bevásárló listát és ragaszkodj hozzá!
- Ne vegyél többet, csak azért mert akciós valami. Ha kidobod, hiába volt akciós, ráfizetsz.
- Gyümölcs- és zöldségfélékből érdemes 3 napi adagnál nem többet vásárolni.
- Használj fel mindent főzés közben! Ne hagyj meg egy répát, csak azért, mert a recept szerint az már sok lenne. Nyugodtan használd fel!
- Ha van rá lehetőséged, akkor komposztálj, vagy keress egy ismerőst, akinek van rá lehetősége!
- Figyelj a lejárati időre!
- Tarts bevásárlás nélküli napokat! Használd fel azt, ami a hűtőszekrényben van!
- A lejárathoz közeli élelmiszerekből készíts el az ételeket! A maradékot fagyaszd le!
- A húsokat fagyaszd kisebb porciókban, és csak annyit olvassz ki, amennyi biztosan elfogy!
- Rendezd át a hűtődet: kerüljenek előre a régebbi, a hamarosan lejáró termékek.
- A minimalizmus elveinek alkalmazásával nem csak pénzt spórolhatsz, és a környezetet védheted, hanem sokkal harmónikusabb, rendezettebb lehet az életed.
Okos alkalmazással a pazarlás ellen – Fripa
Mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem nekünk kellene figyelni ezekre, hanem egy jótündér mindig odasúgná, hogy mikor, mire figyeljünk. Vagy akár egy mobil alkalmazás tenné ugyanezt!
Egy lelkes, fiatalokból álló csapat, Fripa néven már dolgozik is egy ilyen kreatív megoldáson, ami nagy segítségünkre lesz a megvásárolt élelmiszerek kezelésében. A vonalkód alapján nyilvántartja, hogy mi van otthon, jelez nekünk a szavatossági idő lejártának közeledtével. Sőt még recepteket is felajánl, mit készíthetsz a hamarosan lejáró élelmiszerekből.
Dörnyei Bendegúzt illetve társait, Eperjesi-Kovács Ádámot, Vekerle Áront és Vlachopoulos Márkót épp az motiválta az alkalmazás kifejlesztésére, hogy otthon is tapasztalták, milyen sok élelmiszer megmarad és a kukában végzi. Így jött az ötlet egy olyan alkalmazás létrehozására, ami segíti az élelmiszer pazarlás csökkentését a háztatásokban. A Fripa bemutatkozó oldalát itt találod.
Aki szeretne hozzájárulni az alkalmazás véglegesítéséhez, itt támogathatja a projektet.
A közelmúltban a Fripa a Brainbar Jövőfesztiválon a Uschool Fiatal Vállalkozók Versenyének országos döntőjén díjnyertes projekt lett. A Fitt és Most gratulál a Fripa csapatának és teljes mértékben támogatja ezt a rendkívül a pozitív kezdeményezést.
Egy újabb recept a boldogsághoz: Minimalizmus
Tiszta levegőt! Légtisztítás otthon, természetesen
12 étel, amiből bármennyit ehetsz, fitt maradsz
Fiatalodj belülről – a legjobb anti-aging ételek
A hosszú élet 5 titka – Mit tanulhatunk a szardíniai százévesektől?