Az óraátállítás negatív hatásai – Így könnyítsd meg az átállást!

Háborús időkből maradt ránk, itt az ideje megszabadulni tőle!

Az óraátállítást egy több, mint százéves vészforgatókönyvnek köszönhetjük. Az első világháború idején, a szembenálló nagyhatalmaknak pótlólagos energiaforrásokra volt szükségük, melyet az óraátállításból reméltek  pótolni. A legújabb kutatások szerint viszont az óraátállítás gazdasági hatásai koránt sem olyan jelentősek, mint korábban gondolták, ráadásul egy sor negatív hozománya van. Még az egészséges szervezetet is hónapokig megviseli, fáradékonyságot, dekoncentráltságot, alvászavart okozva.  

Felmérések bizonyítják, hogy az óraátállítás után  nő a balesetek és a szívinfarktusok száma. Sőt egy amerikai tanulmány szerint, (U.S. Law Enforcement Assistance Administration) az elkövetett bűncselekmények mennyisége is jelentősen emelkedik.

Az elsősorban gazdasági okokra visszavezethető  óraátállítás  célja, hogy az adott ország gazdasága ezzel jelentős energia megtakarításhoz jusson. Németország 1916-ban, elsőként vezette be, hogy az ezáltal megspórolt energiát háborús célokra fordíthassa. A magyarok is hamarosan követték a német példát és egészen 1958-ig alkalmazták is, majd 20 év szünetet követően, 1980-tól újra gyakorlattá vált nálunk.

Teljes káosz

 Kezdetben az óraátállításért jelentős árat kellett fizetni. Amerikában például évtizedekig rendkívüli káoszt okozott az egyórás változás  a vonat és buszközlekedésben. A különböző államok és egyes városok saját hatáskörben döntötték el,  milyen időszámítást alkalmaznak. Volt rá példa, hogy egy 50 kilóméteres buszút során hétszer kellett órát állítani. Például aki Minneapolisban lakott, de a külvárosban dolgozott, az egyik időzóna szerint kelt fel, de egy másik időzóna szerint kezdte a munkát.  

A szociális jetlag

Az Európai Unió megbízásából, több neves európai egyetem – köztük a Semmelweis – által készített felmérés szerint az óraátállítás miatt kialakult szociális jetlag jelentős problémákkal jár. A szociális jetlag a bilológiai óránk szerinti, ideális ébredési idő és a vekker csörgése közötti „erőszakos” ébresztés közötti különbséget jelenti. A  tanulmány rámutat, hogy az emberek 80 %-a szenved, valamilyen fokú szociális jetlagben, ami az aváshiányból eredő krónikus stresszfaktorként szerepet játszik, többek között, az elhízás és a depresszió, valamint különböző függőségek, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás kialakulásában.

  A tanulmány szerint ebben főleg a nyári időszámításra való átállás a ludas, mely  egy teljes órával növeli a szociális jetlag mértékét, hét hónapon keresztül.

Vissza a normálisra

Az őszi óraátállítást valamivel könnyebben viseljük, hiszen az eredeti, csillagászok által meghatározott időszámításra, vagyis a normálisra állunk vissza. 

Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alváskutató pszichológusa szerint most eljött végre a pillanat, hogy az Európai Unió hajlandó lemondani erről a gyakorlatról. A kérdés, hogy a nyári, vagy a téli időszámítás kerül ki nyertesen? Az emberek többsége, asszociatív alapon a nyári időszámításra szavazna, pedig már az ókori uralkodók is a csillagászokra hallgattak, amikor naptárt készítettek – mi viszont ott tartunk, hogy meghazudtoljuk a csillagászati időszámítást. Bódizs szerint a rossz döntés (a nyári időszámítás választása) oda vezethet, hogy éjszaka fogjuk kelteni a gyerekeinket, korom sötétben küszködünk majd, az eleve stresszes csúcsforgalomban. A gyerekeket akkor ültetnénk be  matekórára, amikor testhőmérsékletük cirkodián ritumusa éppen a minimumon van, fáznak és inkább aludniuk kellene. Reméljük tehát, hogy győz a józan ész  és megalapozott döntés születik az EU-ban.

Átállás könnyedén – tippek és módszerek

Óránkat ugyan egy mozdulattal átállítjuk (az okos kütyükön már ez is automatikus), a biológiai óránk ennél sokkal összetettebb és a fent már részletezett, súlyos lelki és testi problémákat is okozhat az átállás. Mit tehetünk az átállás megkönnyítéséért és a fent említett problémák elkerüléséért?

Ebben az időszakban különösen fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az elegendő, minőségi alvásra.  Számos természetes módszerrel segíthetjük a jobb alvást, például oxigéntermelő növényekkel a hálószobában, lefekvés előtt mellőzzük az elektromos berendezések használatát, de bevethetünk bizonyos, alvást segítő ételt és táplálkozás kiegészítőt is. További alvás segítő ötletek ITT.

Fontos tudni azt is, hogy a szervezetben csak sötétben termelődik az úgynevezett melatonin nevű hormon, amely nemcsak az alváshoz nélkülözhetetlen, hanem komoly szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében is. Ezért fontos alvás során a teljes sötétség, és az összes elektromos eszköz kikapcsolása, illetve eltávolítása a hálószobából.

Sokat segíthet az átállásban a testmozgás is. Ha nincs időd edzőterembe járni, próbáld ki az otthon végezhető  4 perces Tabata edzést, vagy a 15 perces Bodyhiit edzést. Bár sokan nem tekintik sportnak, pedig a séta a legkíméletesebb mozgásforma. Hippokratész már 2400 évvel ezelőtt kijelentette, hogy a séta az ember legjobb gyógyszere.  

Az új időszámításra való átállás fokozza a stresszt, így érdemes elővenni jól bevált, stresszoldó módszereket vagy meditációs technikákat is.